A LEGTELJESEBB BIZTONSÁGBAN ÉLNI

 

„Kedves János! 

Szeretnélek megkérdezni, hogy Te hogyan vélekedsz a mostani járvány és oltás helyzetről.

Kérdezlek, mint holisztikus szemléletű, széles látókörű orvost, a minfullnes által képviselt értékek ismerőjét, hiteles tanítóját. És mint magánembert is.

Az én lelkemben béke van. Nem azért kérdezlek, hogy bármiféle döntést szeretnék meghozni a te segítségeddel. Mégis örülnék, ha néhány gondolattal összefoglalnád a mostani helyzetet.   

Köszönöm előre is, ha időt szánsz a kérésem teljesítésére.”    

 

Mostanában – érthetően és indokoltan – egyre többen kérdeznek tőlem hasonlókat.

Úgy éreztem, talán mindannyiunk hasznára és lelki gazdagodására válhat, ha összefoglalom a tudatosság válaszait életünk aktuális kérdéseire.

 

A teljességben az orvos, a tanító és a magánember tudása és hite, megnyilvánulásai egyazon alapokon nyugszanak… A tudatosságon.

 

A tudatosság (mindfulness) két mentális állapotot ismer: a szokásos, múlton és jövőn „gondolkodó”, zavarodott, izgatott – és a tudatosan „jelen-lévő”, tiszta, nyugodt elmeállapotot.  

Amikor kérdezek, és válaszokat keresek – soha nem kaphatok tartósan megnyugtató válaszokat – ilyenkor a „gondolkodó üzemmódban” csupán az elmém űz csalfa játékot velem, hiteti el időlegesen, hogy jó, vagy rossz, helyes, vagy helytelen döntést hoztam.

Aztán ismét jönnek a kétségek, az újabb kérdések és ideiglenes válaszok… Soha véget nem érő verkli zakatol az agyadban…

Ilyenkor van helye és ideje a Tudatos Jelenlét figyelem-gyakorlatainak.

 

Ha ebben a helyzetben mégis kérdezek, már a kérdés feltevése is téves: jelen esetünkben sem az a kérdés, hogy járvány-helyzet van-e vagy nincs; oltassak, vagy ne oltassak; ki mit rontott el, mások, vagy én hibáztam el valamit….

A valódi kérdés az, hogy tudatában vagyok-e annak, ami végbemegy bennem (szellemileg, lelkileg és következményesen testileg), és annak minden törvényszerű következményével (éppen ezzel kezdtünk el mélyebben foglalkozni a mindful-csütörtökökön).

Ezzel együtt hogyan gondoskodok arról, hogy a Védelmi RendSzerem biztonságban tehesse a dolgát – azaz a tudatosság milyen fokán állok és a szeretetet élem-e a maga teljességében

Szerencsére a védelmi rendszerünk aktuális állapota két eszközzel is mérhető, nyomon követhető:

  1. Egészség-monitoring (ESTECK komplex)
  2. Energia-monitoring (Bio-Well)

 

Aki valójában vagyok (tiszta tudatosság), annak nem árthat semmi fizikai szintű valami…

Fizikai síkon pedig annak árthat bármi is, aki védekezik – az ellen, amit a saját elméje „nevezett ki” kór-okozónak, ellenségnek, járványnak, és amit csak az ítélkező figyelmével tart fenn…

Kór és okozó, csak a gondolkodó, ítélkező és félő elme világában van…

A „táptalaj” teszi a kórokozót azzá, ami – a táptalaj pedig a korlátozott (félő) elme negatív energia-lenyomata a testben.

A jár-vány pedig nem csak „jár” valahonnan valahová – a vírus bárhol, bármikor felbukkanhat a kvantummezőben – fizikai érintkezés nélkül is… Ezek azok az érthetetlen, mérhetetlen, magyarázhatatlan jelenségek a vírus és az ember tanító-tanuló kapcsolatában.

Valójában csak egység, együttműködés, egész-ség és szeretet létezik.

 

A megoldás tehát a TUDATOSSÁG és a SZERETET – annak is a 7 alapvető, nem anyagi megnyilvánulása (belső lelki létra) az Ember által…

Minden más csak a félelem (= szeretet-hiány) öntudattalan megnyilvánulása és elnevezzük kór-okozónak (pedig barát és tanító) és jár-ványnak (pedig nem mindenkire jár rá, csak aki félelmével, kétségeivel táptalajt ad neki…)

 

Ez nem jelenti azt, hogy ellenszegülök a törvényeknek – bölcsen elfogadom azt, amit nem tudok megváltoztatni (pl. politikai, járványügyi intézkedések, korlátozások…)

Rugalmasan alkalmazkodok a lehetőségekhez.

Eleget teszek az életfeladatomnak, a lelki felemelkedésemet – ezzel másokét, a Világét is – szolgálom 🙂

És igyekszem másokat is így szolgálni 🙂

 

Mindezek tudatában, amit leírtam – továbbra sem az a kérdés az Ember számára, hogy kérje, vagy ne kérje az oltást….

 

Azok számára, akik a tudatos jelenlétet és a szeretetet ÉLIK, az ÉLET oltással, vagy oltás nélkül is BIZTONSÁGOS!

 

Szögezzük le – amit az MBSR-tréningen is mindig hangsúlyozunk –, hogy az életünkben minden (benne a vírussal) és mindenki a szeretet teljességére és feltétel nélküliségére tanít!

Ha tisztelettel elfogadod a vírust TANÍTÓDNAK, tudsz róla, és ezzel együtt a SZERETETET, mint TANÍTÁST ÉLED, nincs szükséged a TANÍTÓ TANÍTÁSÁRA, mert már TE VAGY A TANÍTÁS ÉS A TANÍTÓ IS 🙂

 

Tehát OLTÁS NÉLKÜL sem félek a vírussal való találkozástól, hiszen csak akkor és oly mértékben tanít a jelen-létével, amennyire én NEM szeretek.

Visszajelzi, mennyire adtam át magam a szeretetnek:

  • Ha teljes mértékben IGEN, akkor számomra „barátként” létezik, ahogy minden „kór-okozóként” megnyilvánuló más vírus, baktérium, gomba, élősködő…  

     Így észre sem véteti magát, tünet nélkül élünk EGYÜTT az EGYSÉGBEN

     Nincs mi ellen harcolni, nem kell figyelnem rá, hogy védekezzek ellene 🙂

  • Ha még csak részben gyakorlom a tudatos jelenlétet és a szeretet 7 létrafokát, akkor bizony több-kevesebb betegségtünettel fog tanítani
  • Ha pedig öntudatlanul, FÉLELEMBEN (= szeretet-hiány) harcban állok vele, a harc soha nem ér véget és akár bele is halhatok a kilátástalannak tűnő erőlködésbe…
  • Az elme csapdája: a bennünk élő szokásoknak csak 5 %-áról tudunk – a többi 95 % tudattalan, csak meditációban jön a felszínre, illetve betegségtünetek formájában jelzi: még van elfogadni valónk, ill. az elfogadás még nem teljes. Ezért gondolhatjuk azt, hogy mindent megtettünk a SZERETET gyakorlása terén – a valóság azonban az, ami megtörténik bennünk és velünk.

     Ha elég gyakran megállunk és rátekintünk magunkra: valóban jelen vagyunk-e, tényleg állunk-e a szeretet létrafokain, akkor időben visszatérhetünk szeretni, mielőtt még a lelkünk figyelmeztetne…

 

Az OLTÁSSAL pedig a következő a helyzet:
  • Az oltás ideig-óráig, bizonyos mértékben hat, de mivel csak az oltással az életfeladatodat nem oldottad meg, ezért újra és újra fellép a tanító vírus egy másik arculata (mutánsa) és vele a félelem, bizonytalanság (szeretet- és biztonságtudat hiány)
  • Méginkább a „mellék-hat-ásaitól” fél az emberi elme

Amitől félünk, arra figyelünk, ezzel annak lehetőségét növeljük…

  • Tudatosság nélkül tehát teljes biztonságot, megnyugvást soha sem fog adni a védő oltás
  • A magyarázat: a biztonságot az oltástól várod, nem pedig biztonságtudatban szeretetben, egységben éled az életed!

Az OLTÁSTÓL ÉS A MELLÉKHATÁSAITÓL SEM FÉLEK, mert tudom, hogy ezek csak akkor árthatnak a testemnek, ha a mellékhatásokra irányuló figyelmem által táplált FÉLELEM gyöngíti a természetes védelmi folyamatokat a testemben.

 

Tanultuk (de hisszük-e, tesszük-e, éljük-e?), hogy a MEGNYUGVÁS a gondolkodó elmén túl, a tudatos jelenlét csendjében nyerhető el, ahol nincs mérlegelés, csak ELFOGADÁS, félelem sincs, csak a körülményektől (van járvány/nincs járvány) cselekedetektől (oltás/nem oltás), következményektől (betegség, büntetés, jutalom…) független BIZALOM és SZERETET.

Amíg kérdezel, soha nem nyugszol…

Amíg gondolkozol, addig mindig ítélkezel – ezzel hagyod, hogy az elméd automatikusan csak a jóra vágyjon, a rosszat pedig kizárja az Élet teljességétől.

Szabadon eldöntheted:

  • elfogadod az Életet a maga teljességében, feltétel, fokozatok, kivételek, ítéletek nélkül – hozadéka: a boldogság, lelki béke, egészség!
  • tovább szenvedsz az ítélkezés, türelmetlenség, megszokások, bizalmatlanság… poklában

 

Bízz magadban, a testedben, a segítőidben, a lelkedben, a Teremtőben (4. találkozás, 4. létrafok!)

A döntést pedig a félelemmel, negatív hozzáállásokkal teli elmédet kihagyva, a lelkedre hallgatva hozd meg (egy következő blog-bejegyzés témája lesz).

 

Így, vagy úgy, tedd azt, ami a mostani tudatossági szinteden a legteljesebb megnyugvást hozza Számodra!

Valójában nem is az számít, hogy mit teszel, hanem az, hogy azt MIKÉNT ÉLED MEG – azaz: a tetteinket maradéktalanul elfogadni az egyetlen helyes hozzáállás, mert az már megtörtént.

 

És az ilyen döntés nem jó, vagy rossz, hanem az teljes elfogadásra váró, Rendben lévő döntés!

 

Bizalommal és elfogadással: János, az Ördög

 

 „Kedves János!

Nagyon köszönöm, hogy összefoglaltad a mostani helyzettel kapcsolatos gondolataidat.  Valamiért azt éreztem, hogy szükségesek most ezek a megerősítések. Ezért fordultam Hozzád a kérésemmel, – és nem máshoz. Jó olvasni ilyen hangvételű felfogást, mély meggyőződés van a sorok között. Nem véletlen, hogy rátaláltál erre az útra, és minket, akik ismerünk Téged, kézen fogva vezetsz azon az ösvényen, ami mindannyiunk lelki felemelkedését szolgálja. 

Mindezt ezúton is ismételten megköszönöm Neked.” 

Öleléssel: Marika

 

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com